Levéltárunk elnyerte az EFOP-3.3.2-16 „Levéltár-pedagógia Baranya megyében a köznevelés eredményességéért" című pályázatot.

„A teleírt lapok ott tornyosulnak a levéltárakban, melyek a temetőnél is szomorúbbak, mert oda még a halottak napján sem teszi be senki a lábát." – írja Milan Kundera „A lét elviselhetetlen könnyűsége" c. regényében. E pályázat keretében megvalósuló programok célja, hogy Baranyai Református Egyházmegye Levéltárában ne csak történészek, családfa-kutatók oltsák kutatási szomjukat, hanem már általános és középiskolás korú gyermekeink is betérjenek, felfedezzék az itt őrzött kincseket, s ezen keresztül megismerjék a baranyai reformátusok múltját.

A levéltár-pedagógiáról röviden
2005-től indult el a nyitott vagy szolgáltató levéltárak programja, melynek célja az, hogy a levéltárak minél nagyobb társadalmi beágyazottságot érjenek el. Az internet által nyújtott lehetőség a digitalizált anyagok elérésére, a nyilvános levéltári programokon való részvétel főképp a felnőtt korosztályt célozza meg. A levéltárban folyó foglalkozások non formális tanulási színtérként a köznevelésben részesülő korosztály számára nyújt lehetőséget a tanulásra. A levéltár-pedagógia „az iskolán kívüli ismeretszerzés, ismeretközvetítés sajátos, levéltárban megvalósuló formájával foglalkozó pedagógiai elmélet és gyakorlat; a levéltár gyűjteményi anyaga, kiállításai, az ott folyó kutatómunka és a levéltár látogatói közötti közvetítőtevékenység azon területe, amely a gyermek- és ifjúsági korosztállyal foglalkozik." (Palotainé,2003. 11., idézi: Simonkay, 2017. 50.) Elsőként 2010-ben a Budapest Fővárosa Levéltára nyert el egy TÁMOP – 3.2.11/10/1 KMR pályázatot Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása (Rácz, 2013. 48-) Jelentős eredményeket értek el e területen a MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárában is, melyről a Levéltári Szemle 63. 4. számában részletesen olvashatjuk Fülöp Tamás - Mákos Judit - Szabóné Maslowski Madlen "Nyitott levéltár - velünk élő múlt" : az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár történelmi programsorozata általános és középiskolás tanulók számára című tanulmányát. Jelenleg a MNL megyei levéltárai számos levéltár-pedagógiai foglalkozást kínálnak a köznevelésben tanuló diákok számára.

A BREL együttműködése a köznevelési intézményekkel
A fent említett EFOP 3.3. 2. – 16. pályázat lehetőséget kínál arra, hogy a Baranyai Református Egyházmegye Levéltára (BREL) és elsősorban Baranyában református fenntartásban működő köznevelési intézmények között erősödjön az együttműködés. A projektben résztvevő intézmények a következők:
1. Pécsi Református Kollégium Általános Iskolája (Pécs)
2. Pécsi Református Kollégium Gimnáziuma és Szakgimnáziuma (Pécs)
3. Pécsi Református Kollégium Internátusa (Pécs)
4. Pécsi Református Kollégium Nagyharsányi Általános Iskolája (Nagyharsány)
5. Pécsi Református Kollégium Drávafoki Csikesz Sándor Általános Iskolája (Drávafok),
6. Sztárai Mihály Református Általános Iskola (Siklós),
7. Kodolányi János Német Nemzetiségi Általános Iskola (Pécsvárad).

Közös célok – az együttműködés záloga
A BREL a baranyai reformátusok iratait őrzi: egyházkormányzati szervek (egyházmegyei és presbiteri közgyűlések), intézmények (pl. elemi és polgári iskola) egyházközségek, egyesületek, lelkészek iratait. A programban résztvevő közoktatási intézmények (7 közül 6 esetében) pedagógiai programjaikban kiemelt nevelési célként fogalmazzák meg a református identitás erősítését. Fontos elem a családtörténet, a gyülekezetek története, az iskolatörténet, egyháztörténet megismertetése.
A PRK és a siklósi intézmény is Tehetségpontként működik, így a tehetséggondozás szintén kiemelt célként fogalmazódik meg a helyi programokban. A Pécsi Református Kollégium Pedagógiai programjának a 2.8.1.3. pontja foglalkozik a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók fejlesztésének tanórákon és tanórán kívüli módjaival. E szerint az intézmény pedagógusai felhívják a figyelmet a különleges bánásmódot igénylő gyermekekre, tanulókra, akik átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkeznek, és felkelthető bennük a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. „Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy megfelelően lehessen gondoskodni a fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt." A kiugró tehetségeket szakemberekhez irányítja, akik gondoskodnak a tanulók megfelelő fejlesztéséről, tehetséggondozó szakköröket szervez és támogat, és szabadidős foglalkozásokat, pl. a múzeumlátogatás szervez. A Pécsi Református Kollégium Pedagógiai Programjának 2.6.1. pontja szerint az intézmény a nagy hangsúlyt fektet a differenciálásra és a pedagógusok előnybe részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformát a tanulás-tanítási folyamat szervezésénél. Bármely tantárgyban alkalmazzák a csoportmunkát, a kooperatív és az érzelmi intelligenciafejlesztését is célzó módszereket, melyek alapján jelen pályázat keretében tervezett levéltár-pedagógiai foglalkozások is szerveződnek.
Rendkívül fontos kiemelni, hogy a szintén együttműködő siklósi Sztárai Mihály Református Általános Iskolában 2005/2006. tanévben indult el tehetséggondozás. 2006-ban létrehozták a Sztárai Tehetséggondozó Műhelyt. Pszichológusokkal együttműködve választják ki a tehetséges gyermekeket, s követik nyomon a fejlődésüket. Különböző tematikus műhelyekbe folyik a tehetséggondozás. Jelen projektben végrehajtandó levéltár-pedagógiai foglalkozások a Sztárai Tehetséggondozó Műhely Tudományos Diákkörének munkáját is segítik.

Időtartam és várható eredmény
A pályázat 2018 március 1-jétől indult és 2021. január 30-án záródik. Várható eredménye a projektnek, hogy legkevesebb 540 általános és középiskolás diák ismerheti meg a Baranyában élő reformátusok múltját a levéltárban őrzött iratokon keresztül.

A levéltár-pedagógiai foglalkozások célcsoportjai
Az EFOP-3.3.2-16 pályázat keretében tervezett levéltár-pedagógiai foglalkozások kiegészítik a felső tagozaton és a középiskolában folyó nevelés-oktatási munkát, fejlesztik a diákok tanulási eredményességéhez szükséges kulcskompetenciáit. Elsősorban az általános iskolák felső tagozatán és a középiskola első három évfolyamán tanulókat célozzuk meg. Az általános iskolások közül a Siklósról, Drávafokról, Nagyharsányból és Pécsváradról érkező tanulók közül számos hátrányos helyzetű.

Kiválasztott foglalkoztatási formák
Jelen pályázat keretében a tehetséggondozás jegyében a levéltár-pedagógiai eszközökkel olyan foglalkozásokban vehetnek részt az iskola tanulói a Baranyai Református Levéltárban, melyek alatt játékos és ismeretterjesztő formában, kooperatív tanulási módszerekkel vezetett foglalkozásokon megismerkednek a levéltárban őrzött dokumentumokkal.
A kiválasztott konkrét foglalkoztatási formák a HAVI SZAKKÖR, melyen a négy általános iskola egy –egy hat fős csapata vesz részt félévenként havonta egy – egy alkalommal. A 6 félév alatt
144 résztvevő fiatal ismerheti meg a levéltári alapfogalmakat, a BREL.ben őrzött iratokat, a BREL történetét, a családfa-kutatás alapjait. heti rendszerességgel kerül sor a HETI SZAKKÖRÖKRE, mely elsősorban a PRK Általános Iskolájának és Gimnáziumának a diákjait szólítja meg félévente heti 45 perces 4 fős foglalkozás keretében. Ezeken az alkalmakon a tehetséggondozás az elsődleges cél. A 6 félévben összesen 48 részvevő fiatallal számolunk. A FOGLALKOZÁSSOROZAT a PRK pécsi általános iskola 6 tanulója számára ad lehetőséget az önálló alkotó tevékenység gyakorlására 3 félévben, félévente 5 alkalommal (alkalmanként 2x45 perc, 6 résztvevő): összesen a 6 félév alatt 18 részvevő fiatal. A projekt idején két alkalommal szervezünk kétfordulós vetélkedősorozatot az általános iskolás korosztály számára összesen 200 részvevő fiatallal. A TÉMAHÉT a PRK internátusának 20 növendékét érinti minden félévben, összesen 120 részvevő fiatal fog ezen a típusú fogllakozáson részt venni a hat félév alatt. A nagy múltú református kollégiumok hagyományának szellemét idéznénk fel a Pécsi Református Kollégium Internátusában a témahét idején. Ezekben az intézményekben felsőfokú teológiai tanulmányokkal egészült ki a közoktatás. A témahét lehetőség adna az internátus bentlakó növendékeinek arra, hogy megismerkedjenek a felsőoktatásban folyó kutatásokkal. Elsősorban a levéltári kutatások eredményét bemutató előadásokat hallgathatnának meg a diákok a történelem, valamint a református egyháztörténet témákban. Elsődleges célunk, hogy beszélgetések alakuljanak ki a diákok és a meghívott vendégek, kutatók, lelkészek, egyháztörténészek, művészettörténészek, levéltárosok között.

A levéltár-pedagógiai foglalkozásokon lehetővé válik az élménypedagógia alkalmazása. Viszonylagos biztonságérzés meglétével (szabályos ismétlődések), megfelelő feszültséget keltve (kaland, titok, illúzió) örömet keltünk (funkciógyakorlás, begyakorlott mozgások, csoportkohézió) a résztvevőkben. (Garadnai, 2014. 89; Simonkay, 2017. 54). Igyekszünk kielégíteni a gyermek alapvető pszichológiai szükségleteit az autonómia – kompetencia – kapcsolat terén (Ryan–Deci, 2000). A foglalkozások – a havi szakkör és a heti szakkör esetében – többnyire kis csoportokban (4 és 6 fő) történnek, ahol lehetőség nyílik az egyénre szabott tanulás – tanítási folyamat gyakorlatára és az együttműködés erősítésére. Arra törekszünk, hogy megismertessük a különféle információforrásokat és megtanítsuk a diákokat az ismeretszerzés képességére, adatbázisok kezelésére. A tehetséggondozás keretében lehetővé válik, hogy saját maguk válasszanak témát, melyben való elmélyedéshez nyújtunk egyénileg segítséget. Így a belső motivációikat erősítjük a diákoknak. A havi szakkörökön a kritikus gondolkodás fejlesztésére törekedve problémákat kell megoldani felhasználva a levéltárban található forrásokat. A foglakozás-sorozaton a középpontban a gyermeki alkotóképesség, az öntevékeny munkálkodásra esik a hangsúly. A témahéten elsősorban a beszélgetések kialakítása a tanulásszervezés legfőbb célja.

A levéltár-pedagógia foglalkozások főképp a NAT által meghatározott az Ember és társadalom témakörbe tartozó tantárgyak (történelem, Erkölcstan, etika, Hon- és népismeret, Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek) során szerzett információk megalapozását segítik, illetve bővíthetik ki. A non formális oktatásban is kiemelt szerepet kap a NAT-ban szereplő kompetenciák fejlesztése, így e foglalkozásokon is törekszünk a diákok számára az ismeretszerzés, a tanulás, a kritikai gondolkodás, a szociális kompetenciák fejlesztésére.

A projekt rövid távú közvetlen hatásai:
• A tanulók játékos és ismeretterjesztő formában, kooperatív tanulási módszerekkel vezetett foglalkozásokon megismerkednek a levéltárban őrzött dokumentumokkal.
• A nevelési-oktatási intézmények tanulóinak tanórán kívüli kompetenciafejlesztése, ismeret- és tudásgyarapítása.
• Hozzájárulás a nem formális és informális tanulási formák alkalmazásához.
• A fejlesztés növeli a hátrányos gyermekek tanuláshoz történő hozzáférését.

A projekt hosszú távú közvetett hatásai:

fejlesztés Magyarország egyik kevésbé fejlett régiójában (Dél-dunántúli Régióban), fejlesztendő járást (Sellyei Járás – Drávafok) is érintve valósul meg. A projekt egyik várható hatása a területi egyenlőtlenségek és a szociokulturális hátrányok csökkenése.
• A kompetencia- és személyiségfejlesztő programok által a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkenése.
• A köznevelés eredményességének és hatékonyságának támogatása.

Ügyfélszolgálat

H-Sz:  08:00-12:00
K-Cs:  08:00-14:00

Időpont egyeztetés elektronikus úton:
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.